2013. évi ,,Seagull'' fizika becslési verseny feladatai:

feladatok, válaszlap, megoldókulcs

A versenyről...

Napjainkban a kutatómunka és az ipari fejlesztések során a fizikusok általában nem tankönyvszagú, egzaktul megoldható, papíron kiszámolható feladatokkal szembesülnek, hanem komplex problémákkal, melyekben a lényegi fizika meglátásához kiváló szemléletre van szükség. Ilyenkor gyakran egy-egy okos közelítés vagy jól megalapozott becslés vezet eredményre. Az új, ,,Seagull''-nak (sirály) keresztelt versenyen elsőre igen nehéznek tűnő feladatokkal kell megbirkózni. A cél, hogy az (egyébként legtöbbször csak numerikusan, számítógéppel vagy bonyolult differenciálegyenletekkel kiszámítható) egzakt végeredményt minél pontosabban kell megbecsülni. Általában a problémák olyan természetűek, hogy egy ügyes gondolat vagy ésszerű elhanyagolás észrevétele igen jó becsléshez vezethet, de ha valaki a nyers erővel való végigszámolással próbálkozik, könnyen kudarcba fullad.
A Seagull verseny gondolata a 2012-es észt diákolimpia szervezőjének, Jaan Kalda fejéből pattant ki. Kalda nem titkolt vágya, hogy a versenyt idővel (a Kenguru matematika-versenyhez hasonlóan) nemzetközivé tegye. Elsőként Magyarország csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez a 2013. évi verseny megszervezésével.

Szabályok

A feladatok megoldásához csak a diákolimpiai előírásoknak megfelelő (nem programozható, nem grafikus) tudományos számológép, író- és rajzeszközök használata megengedett. A verseny végén csak a kitöltött válaszlapot kell beadni. A verseny időtartama 90 perc, az elbírálás életkortól és osztálytól függetlenül, egy kategóriában történik.

Pontszámítás

Minden feladat megoldásával legfeljebb 20 pontot lehet szerezni. A pontszám kizárólag a becsült érték és az egzakt végeredmény hányadosától függ, a megoldáshoz vezető gondolatmenetet nem értékeljük (ezért akár tippeléssel is lehet maximális pontszámot szerezni). A pontszámítás mindegyik feladatra a következő formula szerint történik:

pontszám=20 · 10-|lg(x/y)|

ahol x a becsült érték, y pedig az egzakt végeredmény. Ha például a becsült érték és az egzakt végeredmény egy kettes szorzófaktorban különbözik (bármelyik irányban), a feladatért az elérhető pontszám fele, azaz 10 pont jár.